A Mister úgy élt az emlékeimben, mint amit az ember azért iszik, mert inna egy – bármilyen – sört. A legutóbbi két alkalommal, amikor a barnát és a szűretlent kipróbáltam Budapest belvárosában, igazából nem változott a képem róla. Mistert azért iszik az ember, amiért Arany Ászokot vagy Kőbányai világost.

Az első kortyokat vaktesztes módszerrel ittam, a halászlé után és a rántotthal-rántottgomba-majonézes krumplisaláta kombó közben.

Kitöltve barnás, átlátható. Lényegében hab nélküli: talán az egyszerű lageres pohár is tette, könnyű hab nélkül önteni, de ami csiholódott rajta, az is gyorsan összeesett.

Az illata fahéj, és valami még, talán méz.

Az íz a szokásos lapos félbarna, kis fűszerességgel. A végére, még bőven az utóíz előtt beúszott egy kellemetlen savanyúság (csak nem kukoricadara?), ami azonban nem tette élvezhetetlenné.

Mikor döntenem kellett, hogy egy újabb palckocska Corsendonk Christmas Ale-t bontok, vagy a maradék Mister Karácsonyi Goldból öntök, habozás nélkül az utóbbi mellett döntöttem. Itt is persze szerepet játszhat a frissesség és tárolás.

Mindensetre nagyon kellemes meglepetés, főként ha a szerény árat is figyelembe veszem: 3.

Mellékesen jegyzem meg a sörről még a Mister Sörház honlapján sem találtam semmiféle információt, kritikát, nemhogy a net más részein.