Nem találtam, amit kerestem, de idővel vissza fogok menni érte, nem adom fel. Ez tűnt hasonlónak, de a netes kutakodás bizonyossá tette, hogy nem én vagyok barom, ez nem az a sör.

Mindenesetre beszereztem, és gond nélkül megittam két menetben a litert, ha nem is jutottam vele sokra. Mivel nem az esetem, igyekszem a lehető legpozitívabban hozzáálni, tompítva az enyhe és ok nélküli sértődöttséget.

Kitöltve szép tartós fehér habbal koronázott (a képen nem látszik, ez a második menet), csinos barnássárga színnel. Szerintem nem pale, de egye fene, ha így akarják nevezni, rendben van.

Az illat sem emlékeztetett semmire, a sörszagnál simogatóbb, szóval illat.

Az első kortyok erős keserűséget hoztak, és a komló végig ott maradt a számban, de menet közben előbújt egy malátás lágyság is. Viszont végig semmi egyéb különös. Remekül egyberakott, testes ivósör. De semmi meglepő, vagy kiugró jellegzetesség, A Mandarina Bavaria komló és a mexikói sörélesztő miatt elég drága, de nekem semmitmondó marad.

Illetve dehogy semmitmondó, ha szokásos pilsenieken, világos lageren szocializálódott vendégekre számítanék, akik minden közép-európaitól eltérőtől megrémülnek, akkor biztos ilyet is betáraznék. Lehet, hogy olcsóbban kijönnék, mint mondjuk Monarchistával, de azt szívesebben tölteném másnak (vagy Ogrét vagy Stari pilst akár).

Nekem ez most nagyon szubjektív, de pontozva a szokásos módon csak 3 (és akkor nem vettem bele a relatív magas árat, ami lenyomja 2-re).