Mivel a hétvégén extra sörkiadásokat tervezek, munka utánra nem akartam valami extrát venni, úgy döntöttem, a Tesco akciós Grolsch lagere tökéletesen megfelel.

Nem szoktam a kiszerelésre panaszkodni, de mint tudjuk – ha máshonnan nem is, az 1984-ből (George Orwell tetszőleges kiadás) – fél liter kevés, egy liter sok. Ez meg még fél liter sincs (0,45), szóval kettőt betáraztam így estére.

Nem vártam tőle sokat: a Dreher importálja, a holland sörök eddig is kiábrándítottak, valamint a fals összetevők közül jelen a komlókivonat (tavaly év végén annyira megundorított, hogy néha még a kukoricagrízt is jobban megbocsájtottam).

Ennek ellenére az illat pozitív meglepetéssel szolgált, egyfelől olyan likőrös volt, hogy meg kellett néznem újra az alkoholtartalmat (csak 5%), másrészt  viszont illatos-malátás jellegű volt, amit nagyüzemi sörökben nem szoktam tapasztalni.

Az első kortyok is izgalmasak voltak, itt egy remek, bár eléggé jellegtelen malátás lagernek éreztem, keserű ellenpontozással. A keserűség egyébként a kivonat ellenére sem vegyszeres, fals, csak egyszerűen túlzottan karakter nélküli.  Aztán összeállt a malátás-szódás-keserű tucatlager íz, néha még zavaró is volt, de inkább csak semmilyen.

Az ilyen sörök után érzem azt, hogy nagyon leszólatm és lepontoztam a Next Levelt (ha nem lenne számos izgalmasabb sör a piacon, visszatérnék rá).

Vagy finomítok a pontozáson, vagy színesebb leszek a leírásban, de ez 1–5-ig skálán – nekem – stabilan 2.