A búzasör-sorozat újabb tagja, már amennyiben búzasörnek lehet titulálni egy sört, amiben csak 40% a búzamaláta aránya. De legalább ráírják, nem árulnak zsákbamacskát, ez jó pont. A komolyabb Sparokban lehet kapni a dobozos kiszerelést, régóta szemezek vele, és búzasör, más aktualitása nincs.

Kitöltve szép sápadt és zavaros, de alig habzik (búzasörhöz mérten). A fehér hab gyorsan összeesik.

Az illata édes, talán a kandiscukor ugrik elő belőle. Másfelől – elnézést a wineficationért, igyekszem kerülni – egy határozott bodzaillat.

Az első kortyok is ezt hozzák, könnyed, édes wit-ízt, amibe nem zavar bele savanyúság vagy komoly keserűség.  Viszont ízre meglepően szénsavas. Aztán tisztul kicsit, de az első benyomásokat utáni tisztulást nehéz szavakba önteni, annyira halványak.

Rendben: korrekt – egyelőre úgy tűnik, egyenesen jó – wit, tényleg belga búzasör íze van (a szokásos összetevőkkel, leszámítva a 40%-os búzamalátát). A Hoegaardent magasan veri (kicsit olcsóbban). Egyelőre nem pontozok, majd esetleg ha jobban elmélyültem wit témában.