Nem hálás feladat egy sörről írni, úgy hogy nem az első, és a második ez volt, de azóta volt két egyéb. Viszont az üvegbe beleszimatolva rögtön éreztem, hogy erről írnom kell, és ez nem hízelgő lesz.

Korrekt sörösszetevők, rejtélyes – megjelöletlen – főzde, egy cégnév, neten is szinte nulla információ. Lagernek titulálták valahol a neten, én is annak fogom, annak érződik, de kész vagyok változtatni újabb értesülések esetén.

Sápadt aranysárga szín, erős, de hamar összeeső, fehér habbal (a szénsav erős, szárazanyag alig).

Az illat kicsit gyülcsös és nagyon, nagyon fémes. Annyira erősen fémes, hogy ivás közben is érezni, ami – szerény sörtapasztalataimra alapozva mondom – nem jellemző.

Kezdetben egy kis komlósságot, majd napraforgóolajos malátásságot, majd zavaró édességet érzek. Végül egybeolvad egy enyhén vegyszeres szódává. Széteső íz, kapaszkodókkal, de minek ebbe kapaszkodni.

Tényleg ez Budapest igazi íze, sajnos, a nagyüzemi minőséget hozza, ahogy azt megszomkhattuk. Ha megpróbálnék lírai lenni, ez egy fárasztó nap utáni olcsó sör, egy rossz randi utáni kárpótlássör az első kocsmában, egy rossz koncert alatti időkitöltő, vagy bármi más, ahol a sör pusztán az élet szánalmassáágnak ellenpontozásaként indul, de betetőzése és ideális szimbóluma lesz.

Nem pontozom, felesleges, remélem érthető a lényeg. Nem ismerem a facebookon a sört, nem akarok ilyesmit, enyiért inni, inkább az Arany Fácán, Rocky Cellar vagy a Golden Fox.