Az olcsó, egyértelműen nagyüzemi, gyakran igénytelen sörök bemutatása többféle célt fog szolgálni. A szerző személyes indoka erre, hogy bebizonyítsa, nem egyszerű sznob, akinek bármit el lehet adni, szép cimkével, túlárazva, hanem egy sörivó, akit érdekel mit iszik. A szerző eredeti mottója, hogy „egyszer bármit meg lehet inni, különösen, ha sör”. Kétszer eladni valamit, az már nehezebb; olyan sört főzni, amit gyakran és szívesen fogyaszt, még nehezebb dolog.
A szerző emellett pontosan tisztában van vele, hogy a legtöbb – akár alkalmi, akár visszatérő – olvasó, nem szakboltokban keresi a napi betevő sörét, hanem a szupermarketekben és a sarki kisboltokban. A megválaszolandó kérdés ezügyben tehát nem az, hogy a körülbelül 600–1600 forint/0,5 l fogyasztói árra kalkulálva lehet-e érdekes és/vagy jó söröket főzni, erre nyilvánvalóan igen a válasz. A kérdés hogy lehet-e kellemes vagy legalább iható söröket főzni a 200–600 forint/0,5 l kategóriában is.
Ennek szellemében mutatjuk most be a Golden Fox-ot. A kisüzemire dizájnolt petpalackos kiszerelés ellenére feltehetően a Pécsi Sörfőzde mérsékelten nemes termékével szembesültünk, de ameddig ezügyben pontosabb információhoz nem jutunk, addig nem jelöljük meg a főzdét.
Az összetevők között egyedül az aszkorbinsav utal műsörösségre, illetve az árpamláta és a sörárpa külön történő megjelölése gyanús (utóbbi ügyben a szerzőnek el kell még mélyítenie sörfőzéssel kapcsolatos ismereteit).
Mindenesetre kitöltve teljesen korrekt sörnek látszik, valóban aranyló a szín, a hab meglepően tartós.
Az illat már inkább csak szag, méghozzá kellemetlenül savanyú. Itt megnéztem még egyszer az összetevőket, nincs benne kukorica.
Az íz ennek ellenére nem olyan szörnyű. A szénsavasság megfelelőnek tűnik (sokaknak ez gyenge lehet), és egy halovány malátaízt is felfedezhetünk. Mást sajnos nem. leginkább enyhén savas ásványvízzel higított olcsó lagerre emlékeztet. Viszont a savanyú szagnak az ízben nem találjuk nyomát, semmi kukoricagrízes fals savanyúság. Viszont komlós keserűséget utalásszerűen sem találunk.
A legközelebbi rokon talán a Rocky Cellar lehet, bár ez enyhén jobb, pontosabban kevésbé rossz. A Nagykörút éjjel is nyitvatartó kocsmáinak (itt most nem nevezek meg konkrétabb helyeket, nincs kedvem hitelrontás miatt pereskedni) vizezett Arany Ászokjához képest határozottan jobb.
Röviden: emberi fogyasztásra alkalmas, számszerűsítve: 1.