Halvány emlékeim között szerepel, hogy ittam már egy ilyen sört, de csak palackozott változatban, és akkor nem ízlett. A világos, palackozott Deliriummal és a karácsonyi sörükkel sem voltam kifejezetten elégedett.

De egy aktuális állóképességhez mérten gyalogtúra után egy magas alkoholtartalmú barna ale nagyon csábító.

Már megjelenésre is:határozott kicsit vöröses barna szín, barna, elég tartós habocska. A hivatalos honlap fehér-sárga habot említ, de nekem teljesen barna volt.

Az illat viszont semlegesnek tűnt, semmi határozottat nem érztem belőle.

Az első kortyok viszont már teljesen meggyőzőek. Rögtön egyértelmű, simogatóan malátás íz fogad. Az alkohol ugyan végig érezhető, de szerencsére nem uralkodik el az ízben. A komló keserűsége visszafogott, de érezhető, és az utóízt egyértelműen dominálja.

Továbbra sem leszek rajongó, kiugró jellegzetességekba továbbra sem tudok kapaszkodni, de egyértelműen kellemes barna sört kapunk.

Ez az első a Delirium sörök közül, ami ízlett. Számszerűsítve 2-3 az 1–5 skálán. Ez elég szőrösszívű értékelésnek tűnik, de sajnos kiemelkedő jellegzetességet nem igazán érzek.